Tíz pontban Tatabánya költségvetéséről

Az elmúlt napok tapasztalatai alapján azt látom, hogy a város költségvetési tervezése kapcsán nagyon nehéz tisztán látnia a tatabányai lakosoknak, mivel számos olyan fals információ vagy félreértés terjed, ami nem felel meg a valóságnak. A következő hosszabb posztban arra teszek kísérletet, hogy megpróbáljam összefoglalni a város 2025-ös költségvetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tényeket.

1. Növekvő szolidaritási hozzájárulás

Itt két tételt érdemes vizsgálni, amelyek meghatározzák a városunk sorsát. Az egyik a szolidaritási hozzájárulás. A kormányzat idén 360 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól ezen a címen. A papíron a közös teherviselést és a területi egyenlőtlenségek enyhítését szolgáló intézkedés a valóságban az ellenzéki önkormányzatok büntetéséül szolgál. Persze mondhatja erre az olvasó, hogy ez nem igaz, mert a kormánypárti vezetésű önkormányzatok is fizetik, ez igaz is, csakhogy ők jellemzően más úton, egyedi támogatásokkal visszakapják a befizetett hozzájárulás egy részét. Utóbbi állítást bizonyítani is lehet, nemrég publikálták például az alábbi adatokat, az ábrán jól látszik, hogy milyen politikai eltolódás tapasztalható az egyedi támogatások osztogatása terén a kormányzat részéről:

A Defacto blog szerzőinek 2024-es kutatása, amelyet a Public Choice című tudományos folyóiratban publikáltak, azt mutatja be korábbi költségvetési adatok alapján, hogyan alakul a kormánypárti és az ellenzéki települések állami támogatása Magyarországon. “A 2019. évi választás után azon települések, amelyek kormánypártiak maradtak vagy lettek, jelentős mértékű egyedi támogatásban részesültek, míg azokon a településeken élők, amiket elbukott a kormánypárt, jelentősen kevesebbet kaptak. Ráadásul ez a felfogás más területen is tetten érhető, legyen szó hitelfelvételekről vagy más forráselvonási technikákról (pl. különleges gazdasági övezetek létrehozásáról, amit épp most terveznek megszüntetni). Ezek az egyedileg nyújtott támogatások pedig különösen nagy hangsúlyt kaphatnak 2025-ben, amikor a költségvetési megszorításoknak köszönhetően egyre jobban épít a kormány az önkormányzati elvonásokra.” Ezzel kapcsolatban csak egy konkrét példát említenék, a kaposvári élményfürdő amely talán a legjobban hasonlít a tatabányaihoz, mintegy kétszer akkora állami támogatást kap a működésére mint a tatabányai Gyémánt. Nehéz ezt nem Szita Károly személyével magyarázni, aki fideszes polgármester és a Megyei Jogú Városok szövetségének elnöke. De érdemes visszaemlékezni arra is, hogy a covid idején milyen milliárdos karácsonyi osztogatásban részesültek a fideszes önkormányzatok.

Bencsik János persze erre azt írja, hogy nincs ezzel semmi gond, hiszen a megye kisebb településein az egy főre jutó adó mértéke magasabb, mint nálunk. Ez persze igaz is, de azt elefelejti, hogy egy megyei jogú városnak a státuszából és a méretéből adódóan sokkal több szolgáltatást (színház, busz, kultúra, sport, élményfürdő, oktatás) és utat kell fenntartania, mint ezeknek a településeknek, így ennek az összehasonlításnak semmi értelme azon kívül, hogy egy jól kiragadható adat.

2. Versenyképes járások program, az új elvonás

Magyarország Kormányának döntése értelmében 2025. január hónaptól új “területfejlesztési program indul Versenyképes Járások Területfejlesztési Program néven, a központi és a vidéki térségek fejlettségi különbségeinek mérséklése, a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében.” A 65 milliárdos elvonás Tatabányát az előzetes számítások szerint 800 millió forinttal érinti. A program véleményem szerint beismerése annak, hogy rendkívül rossza a központi költségvetés helyzete. A kormány nem tudja önerőből fejleszteni a számára kedves (értsd ahonnan a szavazatokat remélik 26-ban) régiókat, ezért a “bűnös” nagyvárosoktól csoportosítanak át oda a választásokra.

3. Heyi iparűzési adóbevételek csökkenése

A legnagyobb adózóink előrejelzései szerint,

A KEDVEZŐTLEN GAZDASÁGI HELYZETNEK KÖSZÖNHETŐEN, A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVÉTELE IDÉN 2,5 MILLIÁRD FORINTTAL MARAD EL A TAVALYITÓL.

Ennek oka az a rossz gazdaságpolitika, amit a kormány 2010 óta folytat, hiszen az ipari parki cégek jelentős része autóipari beszállító. Közgazdászok és az ellenzéki pártok számtalanszor felhívták a figyelmet rá, hogy az autóiparhoz kötött magyar gazdasági modell, ami az innováció helyett az összeszerelésre épül, rendkívül veszélyes, hiszen amint az autóipar bajba kerül, az Magyarországot is húzza magával. Ezt láthatjuk az elmúlt időszakban, amikor is a német autógyártók jelentősen lemaradtak az elektromos átállásában, elveszítve az innovációs versenyt a Tesla és a kínai gyártók mellett. Ehhez pedig társult az elektromos autók állami támogatásának kivezetése számos nyugati országban, így kereslet visszaesése.

A KSH friss adatai szerint a járműiparban 21 százalékos volt a visszaesés, ezen belül a gépjárművek gyártása 30, az alkatrészeké 17,5 százalékkal csökkent. És ez még mindig semmi ahhoz képest, amit az akkumulátorok gyártásánál mértek: ott 51 százalékkal kisebb volt a decemberi termelés, mint egy évvel korábban.

A trendeket látva ráadásul a jövőnk sem túl fényes, az SK Battery például a komáromi akkugyára mellett a többi magyarországi gyárában is leépítéseket tervez. Az Orbán által imádott Trump eközben kereskedelmi vámokat készül kivetni az Európában gyártott autókra, ami praktikusan azt jelenti, hogy a német gyárak Kína után az USA-ba sem fognak tudni exportálni, ami rendkívül fájni fog a magyar gazdaságnak is.

4. 2,3 milliárd támogatásokra

4,5 millárdos lyuk ide vagy oda, a városi támogatásokat nem kívánjuk leépíteni, ebből nem engedünk. A szociális ágazat, az idősek és fiatalok támogatása, az oktatás, a kultúra és a sport olyan területek, ahol a támogatások nem számolhatóak fel, ezeket meg kell tartani. Így marad például a Tatabánya 70, 70+ program, a diákok nyári táboroztatása, a civil közösségek működésének támogatása, hogy csak egy párat említsek.

5. Helyi ipari parki cégek adóztatása - A fidesz és Gutai Zsolt a multik mellé álltak

Amikor ilyen nehéz helyzetben a város, akkor természetesen mi is átgondoljuk a lehetőségeket a bevételek növelését illetően. Az első javaslatunk a novemberi közgyűlésen az ipari parkunkban - jellemzően a nemzetközi piacra termelő - multinacionális cégek építményadójának növelése lett volna, ezáltal 242 millió forint többletbevételhez jutott volna már az idei, azaz a 2025-ös évben a város. A helyi Fidesz-KDNP tagok/képviselők, a Generációk Tatabányáért Egyesület képviselőjével együttműködve tudták megakadályozni, hogy a 242 millió forint többletbevételt a tatabányai lakosokra fordíthassuk, ehelyett a multik mellé álltak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz-KDNP úgy nem támogatta ezt a javaslatot, hogy szinte az összes fideszes nagyváros és a szomszédos Tata is, nagyon radikális adóemelésekről döntött.

6. Fenntartható és igazságos parkolás

Az elmúlt időszakban be kellett látnunk, hogy nem lehet több területet lecsípni parkolóhelyek létrehozására, sok helyütt ez fizikailag is képtelenség, de a zöldfelületek megőrzése is prioritás kell legyen. Szintén be kellett látnunk, hogy a közterületeinket 80%-ban az autósok használják és a maradék 20%-ra jut minden egyéb: gyalogos, park és játszótér. Az útjaink, a parkolóink ráadásul folyamatosan amortizálódnak, ezek fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Szembe kellett tehát néznünk vele, hogy a jelenlegi parkolási helyzet fenntarthatatlan, de igazságtalan is. Igazságtalan azokkal szemben, akiknek nincs, vagy csak kevesebb autójuk van. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy más városokhoz hasonlóan olyan rendszert vezetünk be, ami az autók köztéri tárolása esetén a háztartásonkénti első autóra egy jelképes (havi 1000 huf), míg a 2. és 3. autókra emelkedő összegű éves várakozási díjat jelent. Ennek bevezetése a zónák bővítését is jelenti a társasházas övezetekre vonatkozóan. Az ebből származó bevételt természetesen visszaforgatjuk az utak és a parkolóhelyek karbantartására, a városi parkolás javítására (éppen okosparkolási rendszer bevezetésén dolgozunk). Az intézkedéstől (más városok tapasztalatai alapján) joggal várhatjuk, hogy az autók száma csökkenni fog, hiszen állandó probléma az értéktelen, de még rendszámmal rendelkező autók utcai tárolása is. Amennyiben ezek 2. és 3. autók, úgy más városok tapasztalatai alapján el fognak tűnni a városból.

7. Fenntartható és igazságos lakáspolitika

A tatabányai bérlakásrendszer megújításának szükségessége régóta ismert és már az előző közgyűlés szakbizottsága elkezdett foglalkozni a témával: lakáskoncepciónk és rendeletünk megújításával. A puszta számok is rendkívül beszédesek:

• jelenleg 1925 lakás van az Önkormányzat tulajdonában;
• a lakásállomány fenntartása tavaly 570 millió forintban került;
• az ezzel kapcsolatos kiadás 494 millió forint volt.

Ennek egyik fő okozója, hogy a piaci bérlakások bérleti díja köszönő viszonyban sincs a valós piaci árakkal. Szintén probléma, hogy ma Tatabányán egy összkomfortos, 50 m2 alapterületű szociális alapon bérbeadott lakás bérleti díja maximum 35 500 Ft. Ám a bérlőknek még ezt a rendkívül kedvezményes összeget sem kell megfizetniük, mert az Önkormányzat jövedelmi viszonyaik alapján 30-70%-os lakbértámogatást nyújt számukra. Így

SOK ESETBEN A TÉNYLEGESEN FIZETENDŐ BÉRLETI DÍJ ALIG ÉRI EL A 10 000 FT-OT,

ráadásul a bérlakások esetén a közös költséget is az önkormányzat fizeti.

Nem lehet cél a rászorulók támogatásának megvonása, azonban az nem szolgálja sem a társadalmi igazságosságot, sem a mindannyiunk közös vagyonának gazdaságos működtetést, hogy aki egyszer önkormányzati bérlakáshoz jutott, az élete végéig jogosult lehet rá, tekintet nélkül későbbi jövedelmi helyzetére. A városvezetés olyan átfogó programot dolgozott ki, amelynek célja a bérlakások hatékonyabb kezelése, a bevételek növelése és a szociális lakhatás biztosítása. Az alábbi kulcsfontosságú lépéseket tartalmazza a terv:

• Szociális és piaci alapú lakások szétválasztása
• Lakbéremelés lépcsőzetesen
• Közös költség bérlőkre terhelése
• Lakbértámogatás rendszerének átalakítása

A bérlakásrendszer átalakítására vonatkozóan itt érhetőek el további információk.

8. Takarékosabb működést várunk el az önkormányzati tulajdonú cégektől

Az önkormányzati tulajdonú cégek támogatása az elmúlt években 1,2 millárd forintról 2,9 milliárdra nőtt, köszönhetően a Fidesz-Generációk tandemnek, akik az előző ciklus során úgy akarták ellehetetleníteni a polgármester munkáját, hogy a létező összes forrást az általuk vezetett városi cégekhez talicskázták. A pontos számok az önkormányzati tulajdonú, vagy közvetett tulajdonú cégek esetében 2024-ben az alábbiak szerint alakultak:

• az AGORA Nonprofit Kft 842 millió forintot,
• a Gyémántfürdőt, a Sportuszodát, Tulipános Házat és a Gerecse Kapuját üzemeltető Tatabányai Élményfürdő és Turizmus Nonprofit Kft 665 millió forintot,
• a T-Busz 1 274 millió forintot,
• a Gazdaságfejlesztő Szervezet NKft pedig 150 millió forintos támogatást kapott az önkormányzattól.

Az idei költségvetésben ennek is véget vetünk. A kiadásokat úgy terveztük, hogy a városi tulajdonú cégek gazdaságosabb működésükkel, több mint félmilliárd forinttal járuljanak hozzá, az idei költségvetés egyensúlyához.

9. A városüzemeltetés és a fejlesztések nem szenvedhetnek csorbát

A lakossági fórumok és a személyes beszélgetések tapasztalata is azt mutatták, hogy a tatabányaiak legfontosabb elvárása a tiszta és rendezett város. Ennek érdekében folyamatosan azon dolgozunk, hogy hogyan tudjuk javítani a városüzem munkáját. Ennek jeleit önök is tapasztalhatják, most éppen a zöldfelületek gondozása zajlik példaértékűen. A költségvetés tervezésekor prioritást élvezett, hogy ez a terület a jövőben se szenvedjen csorbát, épp ellenkezőleg, néhány soron még növelni is tudtuk a városüzem költségvetését, így bízunk benne, hogy javítani tudunk a város köztisztaságán.

Hasonló a helyzet a fejlesztésekkel is. A képviselői bejárásokon javasolt fejlesztések szinte egytől egyig bekerültek a költségvetésbe, így minden városrészben, a 2025-ös évre vonatkozóan is biztosítva lehet a fejlődés.

10. Véget kell vetni a “minél rosszabb, annál jobb” politikájának

Sajnos az elmúlt évek tapasztalata, hogy a polgármesterrel szembeni ellenzéki politika sokaknak nem alternatívák megfogalmazását és képviselését, hanem a város fejlődésének folyamatos akadályoztatását jelenti. A “minél rosszabb a városnak, annál jobb nekem, a polgármester ellenzékének” politikája, már az előző választáson sem vezetett eredményre, ám úgy tűnik, ezt a tanulságot nem sikerült levonnia sem a Fidesz sem a Generációk képviselőinek. Ezt láthatjuk az elmúlt hónapokban is, amikor számtalan háttéregyeztetés történt a költségvetést és annak bevételnövelő intézkedéseit illetően, ám ezeken tipikusan hallgatásba burkolóznak azok, akik aztán a facebookon hangosan kritizálnak. Ahhoz, hogy a város fejlődhessen, ezen a téren mindenképpen változásokra lenne szükség, hiszen a mi frakciónknak továbbra sincs egyedül többsége a testületben.